Így készül

Nem gyakori szokás, hogy egy-egy mű elkészülésének fázisait, mint "műhelytitkot" megmutassa valaki; most én mégis megosztom egy tájkép munkáinak állomásait, az érdekesség kedvéért.
Az alany egy Lorrain másolat, az "Egyitpomba menekülő szent család..." lesz.

 Először is ha megvan a kiválasztott téma, egy négyzethálós módszerrel rajzolom át a képet. Ceruzával nagyvonalakban.

 Ha kész a ceruzás vázlat, utána tollal az egészet átrajzolom, részletesen, a ceruzát pedig visszaradírozni, hogy csak a grafikai verzió maradjon fenn. Ezt újra lealapozni Gesso-val (így már összesen 3 réteg alapozó van a felületen!) Valami ilyesmi lesz, ha megszáradt:

 Ekkor kezdődik maga a festés. Általában "térben" szoktam haladni, a háttértől előre fele.

 Szééépen, apránként, előre mindig egy-egy szakaszt. Lehetőleg úgy kidolgozva, hogy később már ne kelljen belenyúlni. Az ugyanis meglátszik.

Kezdünk az előtérhez érni; itt már nem lehet mindent egy nekifutásra megfesteni. Pl.az oszlopsorra és a hídra még nem kerülnek fel a finomabb vonalak, ahhoz még száradni kell.

 Majd az előtér is megszületik. Fontos, hogy sok festéket kell (kéne:) használni, az erőteljesebb anyagszerűségtől térben is előrébb jönnek a dolgok.

Legvégül pedig felkerülnek az emberalakok is - ezeket kell a legtöbb festékkel felrakni, hogy ne vesszenek bele a közegbe, hanem kicsit kijöjjenek a képből. Egy kicsit csak:)  És ha megszáradt a kép, utána kap még egy lakkozást, fényeset. Ez részben összefogja a színeket is, a tónusokat kiegyenlíti, a sötét színeket mélyíti; és ad egy antik hatást a képnek (ez esetben ez legalábbis pozitív).
Hát így. Keret, és mehet a falra:)